Élelmiszer-feldolgozottsági Nova csoportok

Az élelmiszerek feldolgozottsági fokának jelzésére szolgáló, 4 csoportú osztályozás

„The UN Decade of Nutrition, the NOVA food classification and the trouble with ultra-processing" (pdf, pdf) című publikációjukban Carlos Augusto Monteiro, Geoffrey Cannon, Jean-Claude Moubarac, Renata Bertazzi Levy, Maria Laura C. Louzada és Patrícia Constante Jaime támogatja egy 1-től 4-ig osztályozás bevezetését, ezzel lehetővé téve a termékek feldolgozottsági mértékének egyszerű összehasonlítását.

Az Inserm, az Inra és a Párizs 13 Egyetem (Centre de recherche épidémiologie et statistique Sorbonne Paris Cité, équipe EREN) kutatóit bevonó új kutatások összefüggést sejtenek a többszörösen átalakított ételek fogyasztása és a rák kialakulásának fokozott kockázata között.

A többszörösen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a rák kockázata: a NutriNet-Santé jövőbeli kohorsz eredményei
Sajtóközlemény franciául: Consommation d'aliments ultra-transformés et risque de cancer

Egyes országok a NOVA-csoportokat használják táplálkozási irányelveikhez vagy céljaikhoz, például:

• Brazília táplálkozási irányelvei javasolják a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának korlátozását és a többszörösen feldolgozott élelmiszerek kerülését.
• Franciaország közegészségügyi táplálkozási politikája 2018–2022 közötti célul tűzte ki a 4. csoportba tartozó többszörösen feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának 20%-os csökkentését.

A NOVA osztályozás egy csoportot rendel az egyes élelmiszerekhez az alapján, hogy mennyi feldolgozáson mentek keresztül:

• 1. csoport - feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek
• 2. csoport - feldolgozott összetevők
• 3. csoport - Feldolgozott élelmiszerek
• 4. csoport - Többszörösen feldolgozott élelmiszer- és italtermékek

1. csoport: Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek

A feldolgozatlan (vagy természetes) élelmiszerek az ehető részei a növényeknek (magvak, gyümölcsök, levelek, szárak, gyökerek) vagy az állatoknak (hús, belsőségek, tojás, tej), valamint a gombák, algák és a víz a természettől való elválasztás után.

A minimálisan feldolgozott élelmiszerek olyan természetes élelmiszerek, amelyeket olyan eljárásokkal módosítottak, amelyek magukban foglalják az ehetetlen vagy nem kívánt részek eltávolítását, valamint a szárítást, aprítást, őrlést, osztályozást, szűrést, pörkölést, forralást, alkoholmentes erjesztést, pasztőrözést, hűtést, fagyasztást, tartályba helyezést és vákuumcsomagolást. Ezen eljárások célja a természetes élelmiszerek tartósítása, tárolásra alkalmassá, illetve biztonságosabbá, ehetővé vagy kellemesebbé tétele. Sok feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszert otthon vagy éttermi konyhában készítenek el és főznek meg, feldolgozott konyhai alapanyagokkal kombinálva, ételként vagy fogásként.

2. csoport: Feldolgozott összetevők

A feldolgozott konyhai alapanyagok, mint például az olajok, a vaj, a cukor és a só, az 1. csoportba tartozó élelmiszerekből vagy a természetből préseléssel, finomítással, őrléssel, őrléssel és szárítással előállított anyagok. Az ilyen eljárások célja olyan tartós termékek előállítása, amelyek alkalmasak az otthoni és éttermi konyhákban az 1. csoportba tartozó élelmiszerek elkészítésére, fűszerezésére és főzésére, valamint arra, hogy változatos és élvezetes kézzel készített ételeket és fogásokat, például pörkölteket, leveseket és húsleveseket, salátákat, kenyereket, befőtteket, italokat és desszerteket készítsenek belőlük. Ezeket nem önmagukban fogyasztásra szánták, és általában az 1. csoportba tartozó élelmiszerekkel együtt használják őket frissen készített italok, ételek és fogások készítésére.

3. csoport: Feldolgozott élelmiszerek

A feldolgozott élelmiszerek, mint például az üveges zöldségek, halkonzervek, kandírozott gyümölcsök, sajtok és frissen készült kenyerek lényegében úgy készülnek, hogy az 1. csoportba tartozó élelmiszerekhez sót, olajat, cukrot vagy más, a 2. csoportba tartozó anyagokat adnak.

A folyamatok közé tartoznak a különböző tartósítási vagy főzési módszerek, valamint a kenyerek és a sajtok esetében az alkoholmentes erjesztés. A legtöbb feldolgozott élelmiszer két vagy három összetevőből áll, melyek felismerhetően az 1. csoportba tartozó élelmiszerek módosított változatai. Önmagukban, vagy általában más élelmiszerekkel együtt is fogyaszthatók. A feldolgozás célja itt az 1. csoportba tartozó élelmiszerek tartósságának növelése, illetve érzékszervi tulajdonságaik módosítása, fokozása.

4. csoport: Többszörösen feldolgozott élelmiszerek

A többszörösen feldolgozott élelmiszerek, mint például az üdítőitalok, az édes vagy sós csomagolt rágcsálnivalók, az átformált húskészítmények és az előre elkészített fagyasztott ételek nem módosított élelmiszerek, hanem olyan készítmények, amelyek nagyrészt vagy teljes egészében más élelmiszerekből kinyert anyagokból és adalékanyagokból állnak, és csak kevés vagy semennyi 1. csoportba tartozó vagy érintetlen élelmiszert tartalmaznak.

Ezeknek a készítményeknek összetevői között általában megtalálhatóak a feldolgozott élelmiszerekben is használt összetevők, például cukrok, olajok, zsírok vagy só. Az ultrafeldolgozott termékek azonban más energia- és tápanyagforrásokat is tartalmaznak, amelyeket általában nem használnak a konyhai készítményekben. Ezek közül néhányat közvetlenül élelmiszerekből vonnak ki, mint például a kazein, a laktóz, a tejsavó és a glutén.

Több közülük az élelmiszer-összetevők további feldolgozásából származik. Ilyenek a hidrogénezett vagy éterezett olajok, hidrolizált fehérjék, a szójafehérje-izolátum, maltodextrin, invertcukor és magas fruktóztartalmú kukoricaszirup.

A többszörösen feldolgozott élelmiszerekben található adalékanyagok között vannak olyanok, amelyeket a feldolgozott élelmiszerekben is használnak, mint például a tartósítószereket, antioxidánsokat és stabilizátorokat. A kizárólag a többszörösen feldolgozott termékekben található adalékanyagok közé tartoznak azok, amelyeket az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak utánzására vagy fokozására, illetve a végtermék nem ízletes tulajdonságainak elfedésére használnak. Ezek az adalékanyagok magukba foglalják a festékeket vagy más színezékeket, színstabilizátorokat; aromákat; ízfokozókat, nem cukros édesítőszereket, és a feldolgozási segédanyagokat, mint a szénsavasító, a stabilizáló, a térfogatnövelő és térfogatnövekedést gátló, habzásgátló, csomósodásgátló és fényező anyagokat, emulgeálószereket, kötőanyagokat és nedvesítőszereket.

Feldolgozási folyamatok sokaságát alkalmazva hozzák létre az általában sok összetevőből álló végterméket (vagyis „többszörösen feldolgozzák”). Ezen folyamatok magukba foglalnak számos olyat, melynek nincs házi megfelelője. Ilyen a hidrogénezés és a hidrolízis, az extrudálás és formázás, és a sütéshez történő előfeldolgozás.

Az többszörös feldolgozás általános célja, hogy márkás, kényelmes (tartós, konyhakész), vonzó (túlzottan is ízletes) és rendkívül jövedelmező (alacsony költségű összetevők) élelmiszertermékek létrehozása és az összes többi élelmiszercsoport kiszorítása. A többszörösen feldolgozott élelmiszerek általában vonzó csomagolásban kaphatóak, és intenzíven reklámozzák őket.

The Nova Groups on Open Food Facts

The formula for calculating the Nova Groups were published in the NOVA. A csillag fényesen ragyog cikkben tették közzé a World Nutrition Volume 7, Number 1-3, 2016. január-márciusi számában

Megjegyezzük, hogy ez még egy kísérleti munka, mivel az összetevők többnyelvű taxonómiájának készítse még folyamatban van az Open Food Factsen.

A NOVA-csoportok meghatározásának képlete

Az 1. csoport hozzárendelésével kezdünk

Először megpróbáljuk azonosítani a 2-es csoport feldogozott konyhai alapanyagait

• zsírok
• sók
• ecetek
• cukrok
• mézek
• juharszirupok

A 3-as csoportba tartozó összetevők és kategóriák nincsenek alkalmazva a 2-es csoportba tartozóként azonosított élelmiszerekben

• tartósítószer
• só
• cukor
• növényi olaj
• vaj
• méz
• juharszirup

A csak a 4-es csoportban megtalálható összetevők és kategóriák

• színezék
• színstabilizátor
• ízfokozó
• édesítőszer
• szénsavasító anyag
• szilárdító anyag
• térfogatnövelő szer
• térfogatnövekedést gátló szer
• habzásgátló szer
• csomósodásgátló szer
• fényesítőszer
• emulgeálószer
• kelátképző
• nedvesítőszer

• aroma
• kazein
• laktóz
• savó
• hidrogénezett olaj
• hidrolizált fehérjék
• maltodextrin
• invertcukor
• izocukor

• szódák
• jégkérmek
• csokoládék
• cukorkák
• ételek
• cukros snackek
• sós snackek
• babatejek
• kolbászok

Az összetevők és a termékkategóriák kitöltésével segíthet nekünk további termékek NOVA-csoportjának meghatározásában.

Gyakran Ismételt Kérdések

We have listed the Frequently Asked Questions about NOVA here
Feel free to ask additional questions at contact@openfoodfacts.org